A gyönyörű jácint nemcsak a kert dísze lehet, de cserépbe ültetve otthonunkat is széppé és illatossá varázsolja. Ráadásul még a méhek egyik kedvenc virága is, így ha nekik is kedvezni szeretnénk, érdemes lehet néhányat beszerezni.

A jácint a spárgavirágúak rendjébe tartozó spárgafélék családjának növénynemzetsége. Neve görög eredetű: a monda szerint az Apollo isten által legyőzött Hüakinthosz spártai király földre hullott véréből nőttek ki az első virágok. Hagymás, lágyszárú növények tartoznak ide. Korábban a liliomfélék családjába sorolták, majd az APG III-rendszer által már nem ismert jácintfélék típusnemzetségének tekintették. Közeli rokonai a vadjácint és a törpejácint.

A jácintok a Mediterráneum keleti területeitől Iránig és Türkmenisztánig őshonosak. Egyes kultúrákban az újjászületést szimbolizálják.

A perzsa újévi ünnepségen (a Nowruzon, amit a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartanak) is jácinttal díszítik a haft szin asztalát. (A haft szin asztalra hagyományosan hét (perzsául haft) olyan dolgot tesznek, amelynek a kezdőbetűje a perzsa ábécé 15. betűje (szin); s habár a jácint nem tartozik ezen hét dolog közé, de díszként gyakran előfordul rajta, ráadásul perzsa neve (szonbol) ugyancsak a szin betűvel kezdődik.)

A fotó forrása: Bru-no / Pixabay

Dísznövényként használatos változatos alakjai egyetlen fajból, a kerti jácintból származnak. Ez a 18. században annyira népszerű volt, hogy több mint 2000 fajtáját termesztették Hollandiában.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Leanid Palazhevets / Pixabay