A rózsaméh szintén a művészméhek családjába tartozó faj, közeli rokona a lucerna beporzásában szerepet vállaló szabóméhnek. Közép-Európában a magashegységek kivételével szinte mindenütt elterjedt. Sok helyütt előfordulnak Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Afrikában is.

A nőstény hossza 12 milliméter, a hím hossza 11 milliméter. A hím és a nőstény hasonlít a háziméhre, de sötétebbek, és potrohuk lekerekítettebb. Éles, ollószerű szájszerveivel az állat darabkákat vág ki a levelekből. Nagy összetett szeme van, amely jó tájékozódást tesz lehetővé. A nőstény potroha alatt található gyűjtőkefe, a virágport gyűjti össze, miközben a méh nektárt iszik. A rózsaméhek szőrösebbnek tűnnek a háziméhnél. Tápláléka nektár és virágpor, akár két kilométerre is elrepül, hogy táplálékhoz jusson.

Ez a méhfajta nem alkot államot, hanem mindegyik nőstény készít magának egy saját fészket. A rózsaméh leveleket használ fel a fészek készítéséhez, és ennek érdekében sok levelet szétvág. A fészek számos különálló sejtből áll, ezek egyenként 15-20 ovális levéldarabkából készülnek. Egy sejt elkészítése 2,5 óráig is tarthat, míg az élelmezés akár öt órát is igénybe vehet. A nőstény élete végéig építi petéi fészkét, ami nem túl hosszú idő, mivel csak 2 hónapig él, a hím még ennél is rövidebb ideig, mindössze 1 hónapig.

Az anyarovar az utódok kikelése előtt elpusztul ugyan, de még idejében gondoskodik róluk. Minden petét külön-külön parányi sejtbe rak, amely gazdag nektár- és pollenraktár is egyben. Ez a táplálék kikelésükig elegendő. A sejteket elzárja levelek és nyál keverékével. A megtermékenyítetlen petékből lesznek a hímek, ezek sejtjei a fészek szélén helyezkednek el. A kikelés a következő tavasszal történik meg.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Keith Edkins / wikipedia