Magányosan élő méhek, 3. rész

Magányosan élő méhek, 3. rész


Művészméhek közé tartozó magányos méh a FALIMÉH. Mai írásomban őket mutatom be.

A faliméhek az Antarktisz kivételével minden földrészen élnek. A közel négyszáz leírt fajt három alnembe osztják. Néhány faj alnembe sorolatlan; mások rendszertani helyzete bizonytalannak tűnik.

Magyarországon több mint negyven fajuk honos, illetve fordul elő alkalmilag. Közülük a legismertebbek:

  • fehérhasú faliméh
  • kék faliméh
  • atracél-faliméh
  • csigalakó faliméh
  • kétszínű faliméh
  • kétfogú faliméh
  • szarvas faliméh
  • vöröshasú faliméh
  • feketehasú faliméh
  • kékfejű faliméh

A faliméhek teste a háziméh dolgozókénál kisebb és zömökebb. Sűrűbb szőrzetük miatt gyakran kis poszméheknek vélik őket. Testük fekete vagy zöldes-kékes, akár fémesen csillogó is lehet. Az olykor színes szőrzet nem takarja teljesen a test színét, de így meghatározza megjelenésüket. A hímek homlokán feltűnően fehér a szőrzet. Fullánkja rövidebb, mint a háziméheké és fogacska is kevesebb van rajta. Nem tud mélyen az ember bőrébe hatolni, ezért a sarokba szorított faliméh csípése a háziméhénél kevésbé fájdalmas.

A fajokat általában csak a szakemberek képesek megkülönböztetni; az egyetlen kivétel a szarvas faliméh, amelynek fején nemcsak a két csápot láthatjuk, de két kis szarvacskát is.

A faliméh magányosan él, tehát a társas rovaroktól eltérően nincs királynője és nincsenek dolgozói; minden nőstény termékeny. A hím párzás után magára hagyja a nőstényt, és az egyedül készíti el utódaik bölcsőjét különféle üregekben úgy, hogy az egyes bölcsőket, majd a végén az egész üreget sárral, esetleg növényi anyagokkal lefalazza. Az üreg lehet fakéreg vagy kő alatt, csiga üres házában, nádszálban, a fában fejlődő rovarok (főleg cincérek) üres járataiban, kb. 7 mm átmérőjű üreges növényi szárakban, és szívesen elfogadják a rovarszállókban nekik kínált, kifúrt fadarabokat is. A bölcsőbe virágpor és nektár keverékét hordja be úgy, hogy a kétféle anyagot gyakran más-más növényről gyűjti. Amikor ezek mennyisége már elegendő egy utód számára, akkor elhelyez a bölcsőben egy petét. Ha az üreg mérete ezt megengedi, a következő bölcsőt is ott kezdi el; egymás mögött akár ötnél is több bölcső lehet.

Általános szabály, hogy a belső, korábban kialakított bölcsőkbe rakott petékből rendszerint nőstények kelnek ki, a külső, később készített bölcsőkbe pedig megtermékenyítetlen peték kerülnek, és azokból hímek fejlődnek.

A bölcsőket — fajtól is függő módon — rendszerint március és július között készítik el úgy, hogy az azt lezáró sárdugó belső oldala szemcsés marad, a külsőt viszont tapasztás közben a méh simára döngöli. Ez a felületi különbség segíti a lárvát annak eldöntésében, hogy merre kell távoznia a fészekből. A kis nyű napokon belül kikel, és miután felfalta az előkészített eleséget, bebábozódik. A bábból legtöbbször már ősszel kikel az új méh és így, imágó alakban vészeli át a telet. Következő tavasszal a külső bölcsőkből először a hímek kelnek ki, és már lesik, hogy a nőstények megjelenjenek. Vannak olyan fajok, amelynek hímjei aktívan segítenek a nősténynek kirágni a bölcső falát, hogy mielőbb megtermékenyíthessék azt. Párosodás közben a hímek vannak felül (a nőstény hátán), és utána hamarosan elpusztulnak. A nőstények néhány hétig keresik az üregeket és építik a bölcsőket.

 

Vörös faliméh bölcsői fa furatában. A csövet lezáró sárréteg mögött üres kamra van, amitől a paraziták nehezebben férnek hozzá a lárvákhoz. A fotó forrása: Sandy / wikipedia

 

A csigalakó faliméh üres csigaházakba fészkel, és a válaszfalakat levélpépből készíti el.

Szorgos táplálékgyűjtő tevékenységük a legjobb beporzók közé emeli őket. Szórványos adatok szerint az egy bölcsőhöz szükséges táplálékért akár 600 virágot is felkereshetnek. A virágport a potroh hasoldalán lévő különleges szőrzetben gyűjtik, így a következő virágra megérkezve a pollenszemek könnyen fölkenődnek annak bibéjére. Egyes fajaikat árusítják is hogy a megfelelő növényekhez kihelyezve növeljék a termést; mások méhbölcsők telepítésével csalogatják őket kertjükbe, gyümölcsösükbe. Olyankor is repülnek, amikor ősszel hűvösebbre fordul az idő, és a háziméhek már a kaptárban maradnak. A gyümölcsfák beporzására különösen hasznosak a kora tavaszi fajok, így például a kékfejű faliméh például kora tavasszal az almafa remek beporzója.

Magányosan élő fajként egyáltalán nem agresszív; a csípést csak végső szorultságában kockáztatja meg.

A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület által meghirdetett „Az év beporzói 2023” szavazáson az első helyen a faliméh végzett a szavazatok 45%-ával.

 

 

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Párzó kékfejű faliméhek, forrás: André Karwath / wikipedia

Tetszett a cikk?

 

MézVilága cikkek

A méz hamisítása
Méz Világa, Mézes infó
A méz hamisításakor idegen anyagokat kevernek hozzá, hogy csökkentsék a kristályosodásra való hajlamát.
Méhek és mézek
Méz Világa, Testvér Magazin
Ismerkedés a MÉHEK VILÁGA és a MÉZ VILÁGA testvér magazinokkal.
Chris Hemsworth és a méhek
Méhvédelem, Hírességek a méhekért
Chris Hemsworth szeret méhészkedni a birtokán, és a méheket védőruha nélkül közelíti meg.
Magányosan élő méhek, 3. rész
Szorgos méh, Egyéb szorgos méh
Ismét egy művészméh következik; a 2023-ban az év beporzója címet elnyerő FALIMÉHET ismerjük meg.
Mire és mibe jó a méz?
Méz Világa, Mézes infó
Kitűnő ízesítő és édesítőszer, teákba, sütemények, cukorkák készítéséhez, kenyérre feltétnek is használják.
Ez itt a te INGYENES reklámhelyed
Méhészet, Magyar termelők / méhészek
Népszerűsítsd mézes termékeidet, vállalkozásodat, üzletedet nálunk! Részletekért kattints a képre!
Így készíts a méheknek otthont!
DIY, Videó
Nem kell ahhoz méhésznek lennünk, hogy elhelyezzünk a kertünkben, vagy udvarunkon egy kis épületet, ami akár lak ...
Magányosan élő méhek, 4. rész
Szorgos méh, Egyéb szorgos méh
A művészméhek családjához tartoznak a lucernamegporzóként elhíresült SZABÓMÉHEK.
A melegebb éghajlatot kedvelő liliomfa
Növényvilág, Ajánlott növények
Mivel kialakulásukkor a méhek még nem jelentek meg, a valódi liliomfákat bogarak porozzák be.

További cikkek »

 

....