A mézet termelő méhfaj

A mézet termelő méhfaj


A háziméh vagy nyugati mézelő méh a mézet termelő méhfajok egyike. Háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt kezdődött, és a selyemlepke mellett voltaképpen az egyetlen korán háziasított rovarfaj. Megporzó tevékenysége miatt az egyik legfontosabb haszonállattá vált. Mindezidáig 28 alfaját ismerték el; ezeket méhfajtáknak is nevezik. Az európai fajták az utolsó jégkorszak óta alakultak ki, miután a háziméh újra benépesítette a kontinenst. A fekete európai méh Európa északi területeiről Németországban, Svájcban és Ausztriában is elterjedt. Közép-Európa keleti részén, így a Kárpát-medencében a krajnai fajta a leggyakoribb. Az olasz fajtát az olasz területeken kívül is sok helyen elterjesztették, így Ausztráliába is betelepítették. Több más méhfajtához hasonlóan a háziméh is államalkotó repülő rovar. Ázsiában a nem más tagjai is élnek, például a keleti mézelő, más néven indiai méh, a varroa atka eredeti gazdaállata.

A háziméh tartása az egész világon elterjedt tevékenység, mivel ezek a méhek fontos szerepet játszanak az élelmiszer-ellátásban és a mezőgazdaságban. 2022-re a háziméhből több mint 110 országban tartottak, és az éves állomány nagysága meghaladta a 101 millió darabot. A világ legnagyobb háziméh tartói közé tartozik India, Kína, Törökország, Irán és Etiópia. Ezek az országok a 2022-es állományuk alapján az első öt helyen álltak. 2022-ben Indiában volt az éves világ háziméh állományának a 12%-a.

 

Nyugati mézelő méh. A fotó forrása: xiSerge / Pixabay

 

A méh államalkotó rovar, több tízezer egyede él együtt egy családban. A méhcsaládot eltérő morfológiájú és eltérő funkciót betöltő egyedek, kasztok alkotják. A méhanya 22 milliméter, a here 20 milliméter, a dolgozó pedig mintegy 16 milliméter hosszú. Néhány afrikai méhfajta ennél kisebb termetű. A méhanya teste hosszúkás; a here fullánktalan és potroha lekerekített. A méhek színe fajtától függően az aranysárgától a sötétbarnáig (feketéig) változik, gyakran a potroh csíkozott. A csíkozást a potrohgyűrűk alapjánál világos, egyébként sötétebb színe adja. Szőrének színezete sárgásbarna; a szőrzet az idősebb egyedeken elkopik, és előbukkan a csillogó kitinpáncél. Szívó-nyaló szájszerve van. Nagy, összetett szemeik vannak, ezek nem látják a piros színt, viszont érzékelik az ibolyántúli sugárzást. A herék összetett szeme nagyobb, mint a nőnemű egyedeké. A méhek három kisebb pontszemükkel csak közelre látnak.

Szárnyerezete megkülönbözteti más méhfajoktól. Sőt, az erezet alapján maguk a méhcsaládok is azonosíthatók. Repülés közben erőteljes repülőizmai mozgása tartja a levegőben. Izmainak rezegtetésével a dolgozó segíthet meleget termelni a kaptárban. Szárnyainak rezegtetésével meleg napokon hűtheti a levegőt. Szárnyizmaikkal a méhek hangot is tudnak kelteni, amire ritkán kerül sor. A fiatal anyák kelés előtt vartyognak, kelés után tütülnek. Tánc közben is szoktak hangot adni a méhek. Az anyák felismerhetők arról, hogy potrohuk túllóg a szárnyukon.

Mirigyek választják ki a méhviaszt, amelyet lépsejtek felépítésére használnak. A hátsó lábak tollszerű sörtéin megtapad a virágpor. A középső lábakon lévő merev sörtékkel seprik a „kosárkába” a virágport a mellről és az elülső lábakról. A hátsó lábakon található a „kosárka” vagyis a pollenzacskó. A nektár lenyelése után a nyelőcsövön végigmenve a mézgyomorba kerül, ahol nincs emésztés, de a garatmirigyek által termelt enzimek működésbe lépnek, és átalakítják a nektárt, például elkezdik lebontani az összetett cukrokat. A mézgyomrot és a gyomrot egy akaratlagosan is mozgatható egyirányú csapóajtó választja el. A mézgyomorban tárolt nektárt a dolgozó hazaviszi, és visszaöklendezve átadhatja társainak, vagy betöltheti egy sejtbe.


Európai mézelő méh. A fotó forrása: xiSerge / Pixabay

 

 

A háziméh tápláléka nektár és virágpor. Ezt az idősebb dolgozók gyűjtik a virágzó növényekről. A nektárt a mézgyomorban, a virágport a hátsó lábukon található dús szőrzeten, a kosárkában szállítják. Az el nem fogyasztott napi hordást feldolgozzák és elraktározzák; így készítenek mézet és méhkenyeret a szűkösebb időkre, amikor vagy nem tudnak kirepülni, vagy nem találnak elég táplálékot. A méz csak akkor őrzi meg minőségét, ha víztartalma legfeljebb 18%; ekkor a mézet viaszréteggel lezárják, pecsételik. A mézet elfogyasztás után vissza kell nedvesíteniük, hogy hasznosulhasson. Ehhez a kifejlett méhek használhatják a saját anyagcseréjük által termelt vizet, de a fiasításhoz ez nem elég. Ha van fiasítás, akkor az öregek kirepülnek vízért. Rossz időben csak kevesen térnek vissza mézgyomrukban az értékes vízzel.

A repülés nagyon energiaigényes. Ezt a nektár vagy a visszahígított méz fedezi. Teli gyomorral indulva a legtöbb fajta 5 km-re, a krajnai és a buckfast méhek akár 8 km-re is el tudnak repülni. Ilyen hosszú útra azonban csak ritkán vállalkoznak, többnyire a kaptár 1 km-es körzetében gyűjtenek. 10 °C alatt nem tudnak repülni, kihűlnek és elhullanak. A legtöbb rovar ennél hidegebbet is kibír.

A háziméh a virágos növények fő beporzója. A növények 80%-a idegenmegporzást igényel, és ezek 80%-át méhek is beporozhatják. Ezt a beporzó képességüket hasznosítják is. Magyarországon elég nagy a méhsűrűség ahhoz, hogy ez ne legyen gond. Vannak országok, ahol a kertészek, gazdák méhészeket bérelnek, hogy odavigyék a családjaikat beporozni a gyümölcsfákat, mivel eltűntek onnan a többi természetes beporzók a fészkeik lerombolása miatt. A háziméhek és a többi beporzó által termelt nyereséget a mezőgazdaságban összesen évi 153 milliárd euróra becslik a nyugati országokban. Így a háziméh a marha és a sertés után a harmadik legnagyobb hasznot hajtó háziállat. A becslések a 100 legfontosabb rovarmegporzású termesztett növényt veszik tekintetbe.

 

A méhek szeretik a virágokat. A fotó forrása: schauhi / Pixabay

 

Az ember a megporzás mellett hasznosítja a mézet, a virágport, a méhviaszt, a propoliszt és a méhpempőt.

 

 

Forrás:

wikipedia

Felső kép: PollyDot / Pixabay

Tetszett a cikk?

 

MézVilága cikkek

Magányosan élő méhek, 8. rész
Szorgos méh, Egyéb szorgos méh
Magányos méhekről szóló sorozatomban most egy nagyon különleges méh következik. A neve: VEREJTÉKMÉH.
A nektárral IS táplálkozó madarak
Beporzók, Madarak
A nektárral táplálkozó madarak a táplálékul szolgáló növény megporzásában játszanak nélkülözhetetlen szerepet.
A beporzásban is résztvevő denevérek
Beporzók, Denevérek
A denevérek 67 növénycsaládnak a kizárólagos beporzói, illetve magjainak széthordói.
A méz hamisítása
Méz Világa, Mézes infó
A méz hamisításakor idegen anyagokat kevernek hozzá, hogy csökkentsék a kristályosodásra való hajlamát.
A méhek kasvirágot vennének
Növényvilág, Ajánlott növények
Olyan növényekkel, virágokkal ismerkedünk meg ebben a rovatban, amit a méhek is nagyon kedvelnek.
Magányosan élő méhek, 2. rész
Szorgos méh, Egyéb szorgos méh
Méhek között is vannak művészek, a következő részekben róluk esik néhány szó.
ORSZÁGOS PROGRAM-VADÁSZAT INDUL!
Programok, Rendezvények
Mi nem méhekre vadászunk, hanem programokra. Van egy jó programod? Tájékoztass minket, ha hallottál egy mézes - m ...
Méhekkel borította be testét a filmsztár
Méhvédelem, Hírességek a méhekért
Angelina Jolie rengeteget tesz azért, hogy világunk jobb hely legyen, egyik küldetésének tekinti a méhek megmentését.
Mire jó a méhviasz?
Méz Világa, Mézes extra
A méhviaszt már az ősember is alkalmazta, de vajon mire lehet még felhasználni? Írásomból kiderül.

További cikkek »

 

....