A melegebb éghajlatot kedvelő liliomfa

A melegebb éghajlatot kedvelő liliomfa


A liliomfa vagy magnólia a liliomfafélék családjának névadó nemzetsége.

Az első magnóliákat tudomásunk szerint i.sz. 650-ben Kínában buddhista szerzetesek már termesztették. A Magnolia denudata fehér virága a templomkertekben a tisztaság szimbóluma volt. Habár a méhek is szeretik a liliomfákat, kezdetben a bogarak porozták be őket, mivel a növény története olyan régen kezdődött, hogy akkor még a méhek nem voltak sehol. Ismerjük meg most a melegebb éghajlatra vágyó liliomfa történetét.


A fotó forrása: Ernstl / wikimedia commons


A 17. század második felében az angol misszionáriusok feladatul kapták, hogy kutassanak fel, küldjenek haza minden új növényfajt: ennek eredményeként ismerték meg a magnóliát az európaiak is. Az első Magnolia virginiana töveket John Bannister 1688-ban, a virginiai Charles Court megyéből küldte Londonba. Ezt a fajt az 1720-as évek végén követte az örökzöld liliomfa (Magnolia grandiflora), majd nem sokkal később az első ázsiai fajok. Utóbbiakat eleinte Kínában gyűjtötték: Európában az első, mérsékelt övi ázsiai faj a hófehér magnólia (jüláni magnólia, Magnolia denudata) volt, amit Joseph Banks hozott be 1789-ben. 1790-ben követte ezt az ugyancsak Kínából hozott piros magnólia (Magnolia liliiflora). E két ázsiai faj hibridje, a nagyvirágú magnólia (Magnolia x soulangeana) az 1820-as években jelent meg Franciaországban.

A japán növények csak 1852 után, amerikai közvetítéssel kerültek be a nemzetközi kereskedelembe. Az első két faj a Magnolia campbellii és Magnolia stellata volt.

Magyarországra a 18. század végén érkeztek be az első példányok – valószínűleg Eszterházy Miklós herceg hozatta őket kismartoni parkjába, amit 1754-ben kezdtek el építeni – az első feljegyzések 1830-ban említik őket. Az 1800-as években a Kámoni Arborétumban is sok magnóliát ültetett Saághy István.

A legősibb, magnóliákhoz hasonló fosszíliákat Kansasban találták, és Archaeanthusnak („ősi virág”) nevezték el. 17–20 millió éves Magnolia latahensis fosszíliákból sikerült 17 DNS-szekvenciát azonosítani. Ezek közül 13 azonos volt a ma élő magnóliák DNS-ével, és csak 4 különbözött azoktól, amit rokonságuk bizonyítékaként értelmeznek. Maradványaik (többnyire teljes levelek, virágok és termések lenyomatai) előkerültek Európából, Észak-Amerikából és Nyugat-Ázsiából is, de ennél jóval kisebb területen maradtak fenn napjainkig. Visszaszorulásuk oka valószínűleg a klíma változása (az eljegesedés) lehetett.

Magyarországon a kora miocénban keletkezett ipolytarnóci lábnyomos homokkőből kerültek elő a 19,6 (plusz-mínusz 1,4) millió éves Magnolia mirabilis maradványai.

A nemzetségbe a különböző rendszerezések 120–210 fajt sorolnak, és ezek két, egymástól jól elkülönülő géncentrumban élnek:

  • a fajok mintegy háromnegyede Kelet-Ázsiában (Kelet-Himalája, Kína, Japán, Mandzsúria, Indonézia),
  • egynegyedük pedig Észak-Amerikában (Kanada délkeleti részétől az Amerikai Egyesült Államok keleti partvidékén és Közép-Amerikán át Dél-Amerika északi peremvidékéig). Észak-amerikai fajaik a floridai babérlombú erdők meghatározó növényei közé tartoznak.

A fajok több mint fele trópusi – ezek többnyire a hegyekben élnek az üde talajú erdőkben, savas kémhatású, tápanyagban gazdag talajon. Több (részben emberi közreműködéssel) Európába is átterjedt; hazánkban az üde talajú erdők alsóbb koronaszintjében élnek vadon, de csak szórványosan fordulnak elő.

Mivel a mienknél melegebb éghajlatról származnak, megfelelő termőtalajról és kiegészítő öntözésükről is gondoskodnunk kell. Ne ültessük őket fagyzugos, szeles helyekre! Magvetéssel vagy nyári zölddugványozással szaporíthatók. A dugványozáshoz a fiatal, erőteljes hajtáscsúcsot gyökereztető hormonba kell mártani és ezután dugványágyban teleltetni, hogy gyökeret eresszen. A következő évben már ki is ültethetjük. A magnóliák gyökérzete húsos, ezért nehezen tűrik az átültetést. A földre lelógó ágaik időnként meggyökeresednek, így bujtással könnyen, házilag is szaporíthatjuk őket.

Az alapfajokat magvetéssel szaporítják, de mostanra sokkal korszerűbb megoldássá vált a zölddugványozás. Itt alapvető, hogy a dugványt fiatal, jó növekedésben lévő növények erőteljes, és a leállás stádiumában lévő hajtáscsúcsaiból készítsük. A Magnolia nemzetség tagjai húsos gyökérzetük miatt az átültetést rosszul tűrik, ezért földlabdásan vagy konténerben forgalmazzák őket.

Mivel kialakulásukkor a méhek még nem jelentek meg, a valódi liliomfákat bogarak porozzák be – termőleveleik ezért durvák, nehogy a táplálkozó bogarak megsértsék őket.

Örökzöld és lombhullató fajok is tartoznak közéjük. Metszésük csak és kizárólag késő ősszel a téliesítés előtt lehetséges a gombásodás, atkásodás elkerülése végett. Törzsük nem sokkal a föld felett elágazik, és legalábbis eleinte bokrosan nő. Fordított tojás alakú, de a végén kihegyesedő leveleik hetekkel a virág után hajtanak ki; száraz időben a szélük megbarnul és összepöndörödik. Színpompás, nagy, a liliomokéhoz, illetve a tulipánokéhoz hasonló alakú virágaik miatt számos fajukat termesztik.


A fotó forrása: Elstef / Pixabay


Egyértelműen a humuszban gazdag, lehetőleg savanyú talajokat kedvelik. Meszes földben levelei többnyire megsárgulnak, csak igen gyengén fejlődnek és idővel elpusztulnak.

Kertészeti szempontból a nemzetséget két csoportra oszthatjuk:

  • Azok a fajok, amelyek a lombozat kifejlődése után hozzák virágaikat, különösen kényes, igényes növények, és ezért hazánkban gyakorlatilag nem termesztik őket. Leveleik akár a 20–30 cm-t is elérhetik. Többségük fatermetű.
  • Azok a fajok, amelyek a lombfakadás előtt adnak feltűnő virágdíszt, szintén igényesek ugyan, de jobban elviselik Magyarország éghajlatát. A talajra és a nedvességre érzékenyek ugyan, de a szennyezett, városi levegőt jól viselik.

A liliomfákat rendszeresen összetévesztik közeli rokonukkal, az ugyancsak a liliomfafélék családjába tartozó, de Észak-Amerikából származó tulipánfával.

A liliomfák kertjeink, parkjaink legfeltűnőbb és egyik legnagyobb virágú fái, cserjéi. Leveleikkel és nagy rücskös uborkához hasonlító, többnyire pirosra vagy rózsaszínűre színesedő terméseikkel is díszítenek. Egyesével, szabad állásba ültessük.

 

 

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Elstef / Pixabay

Tetszett a cikk?

 

MézVilága cikkek

ORSZÁGOS PROGRAM-VADÁSZAT INDUL!
Programok, Rendezvények
Mi nem méhekre vadászunk, hanem programokra. Van egy jó programod? Tájékoztass minket, ha hallottál egy mézes - m ...
Így készíts a méheknek otthont!
DIY, Videó
Nem kell ahhoz méhésznek lennünk, hogy elhelyezzünk a kertünkben, vagy udvarunkon egy kis épületet, ami akár lak ...
Magányosan élő méhek, 3. rész
Szorgos méh, Egyéb szorgos méh
Ismét egy művészméh következik; a 2023-ban az év beporzója címet elnyerő FALIMÉHET ismerjük meg.
Mézharmat méz
Méz Világa, Méz fajták
A mézharmat félfedelesszárnyúak által kiválasztott anyagcseretermék, melyet a méhek a levelekről összegyűjtenek.
Egy történet a méhekről
Méhes sztorik, Könyvajánló
Könyvajánlómban Maja Lunde: A méhek története című regényét ismerheted meg.
Chris Hemsworth és a méhek
Méhvédelem, Hírességek a méhekért
Chris Hemsworth szeret méhészkedni a birtokán, és a méheket védőruha nélkül közelíti meg.
Méhekkel borította be testét a filmsztár
Méhvédelem, Hírességek a méhekért
Angelina Jolie rengeteget tesz azért, hogy világunk jobb hely legyen, egyik küldetésének tekinti a méhek megmentését.
Méhfarm a bolygó megmentéséért
Méhvédelem, Hírességek a méhekért
Morgan Freeman 500 000 négyzetméteres farmját méhrezervátummá alakította, hogy megmentse a bolygót.
A nektárral IS táplálkozó madarak
Beporzók, Madarak
A nektárral táplálkozó madarak a táplálékul szolgáló növény megporzásában játszanak nélkülözhetetlen szerepet.

További cikkek »

 

....