A beporzásban is résztvevő denevérek

A beporzásban is résztvevő denevérek


2021-ben Új-Zélandon a denevér lett az ÉV MADARA, s ennek kapcsán arról is sokat cikkeztek, hogy sajnos a denevérek bizonyos fajtái is veszélyben vannak. Egy denevérvédő szervezet, a Bat Conversation International, rövidítve: BCI évek óta azon munkálkodik, hogy kihalásukat megakadályozzák, ezért létre is hozták a DENEVÉREK VILÁGNAPJÁT, ami minden évben április 17-én van. Céljuk, hogy felhívják a figyelmet a denevérekre, és megismertessék a nagyközönséggel, hogy mennyire fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában.

A denevérek az emlősök osztályának egyik rendje. 19 család és mintegy 939 ma élő faj tartozik a rendbe.

Az emlősállatok egyedüli csoportja, amely aktív repülésre képes. Mellső végtagjaikon a másodiktól kezdve valamennyi ujjuk erősen meghosszabbodott. Közöttük, valamint a törzs oldala között egy vékony bőrredő – a „vitorla” – feszül, amely a hátsó lábra és a farokra is kiterjed. Mivel bőrszárnyuk nem ereszti át a levegőt, röptük különbözik a madarakétól. Az emlősök között egyedül állnak abban, hogy térdüket nemcsak befelé, hanem kifelé is képesek mozgatni, ami szükséges a leszálláshoz és a fejjel lefelé függéshez. Ebből következően lábujjaik sem előre-, hanem hátra néznek. A földön csak üggyel-bajjal mozognak. Éjszakai állatok. Napközben fejjel lefelé csüngenek faodvakban, barlangokban, padlásokon. Fogazatuk elkülönült metsző-, szem- és őrlőfogból áll, de valamennyi fog tűhegyes. Tépőfoguk nincs. Látásuk gyenge, ultrahangok segítségével tájékozódnak oly módon, hogy az általuk kibocsátott ultrahang az eléjük kerülő tárgyakról, rovarokról visszaverődik, és ezt érzékelik. Az ultrahang frekvenciája fajonként különböző, általában 35–105 kHz közé esik, de egyes fajoknál elérheti a 200 kHz-et is. A közönséges denevér a száján át, a patkósorrú denevérek a hártyás orrukon bocsátják ki az ultrahangot.

Európa valamennyi denevére hosszabb-rövidebb téli álmot alszik, amelynek időtartama a külső hőmérséklettől függ. Enyhe teleken az alvás csupán néhány hétre korlátozódhat. A délen élő denevérek az eltérő éghajlaton rövidebb ideig alszanak, mint a hidegebb tájakon lakók. A nagy denevérek csak Afroeurázsiában és Ausztráliában élnek, viszont a kis denevérek az egész Földet benépesítik. A kis denevérek között vannak növényevők, amelyek gyümölcsökkel és virágporral táplálkoznak, halevők, vérszívók, de többségük rovarevő. A hazai denevérek elsősorban a téli szállás iránt támasztanak igényeket: fontos, hogy itt óvva legyenek a fénytől, az erős hőmérséklet-ingadozásoktól, és a levegő páratartalma is elég magas legyen, hogy a denevérek a téli álom idején ne száradjanak ki. Testhőmérsékletük teleléskor, valamint a nyári hidegfrontok során jelentősen lecsökken. Hosszabb téli meleg időszakok alatt néhány faj megszakítja a pihenést, sőt, még táplálkozik is. A legtöbb denevérfaj társasan él, csak néhányuk pihen magányosan. Ezek saját revírt (vadászterület) tartanak, ahonnan elűzik a betolakodókat. Tavasszal számos nőstény gyűlik össze az arra alkalmas üregekben és barlangokban, utódaikat az ilyen, úgynevezett kölykezőszállásokon hozzák világra. A hímek ez idő alatt egyedül vagy kisebb csoportokban a környéken tartózkodnak. Az európai denevérállományok nagy része erősen csökken. Ennek legfőbb oka a rovartáplálék, a téli szállás, a kölykezőhelyek és a nyári szállások megfogyatkozása, valamint a zsákmányállatokból a szervezetükben felgyülemlő, emberi eredetű szennyeződések. Magyarországon valamennyi denevérfaj védett. Mesterséges denevérodúk kihelyezésével olykor segíthetünk néhány veszélyeztetett fajon.

 

Két fő csoportjuk:

  • Nagy denevérek vagy repülőkutyák. Többségükben gyümölcsevő trópusi állatok.
  • Kis denevérek. Ezek az Európában is jól ismert rovarevő denevérek.

 

A denevérek kiemelkedően fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában: Egyrészt a rovarok gyérítésével segítenek a természetes egyensúly fenntartásában. Másrészt pedig a gyümölcsökön, virágporon és nektárokon élő denevérfajok 67 növénycsaládnak a kizárólagos beporzásáért felelnek. De emellett 3000-nél is több olyan növényfaj ismeretes, amelyek magjait elsősorban a denevérek hordják szét.

 

 

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Pixel-mixel / Pixabay

Tetszett a cikk?

 

MézVilága cikkek

Milyen veszélyek leselkednek a méhekre?
Méh cikkek, Információk
A méheknek nemcsak a finom mézet köszönhetjük, hanem befolyással bírnak bolygónk szépségére is.
Történelmi visszatekintés
Méhes sztorik, Egyéb sztorik
A tudomány jelenlegi állása szerint az első méhfélék 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Mostanra az Antark ...
Ez itt a te INGYENES reklámhelyed
Méhészet, Magyar termelők / méhészek
Népszerűsítsd mézes termékeidet, vállalkozásodat, üzletedet nálunk! Részletekért kattints a képre!
Így készíts a méheknek otthont!
DIY, Videó
Nem kell ahhoz méhésznek lennünk, hogy elhelyezzünk a kertünkben, vagy udvarunkon egy kis épületet, ami akár lak ...
Ez itt a te INGYENES reklámhelyed
Méhészet, Magyar termelők / méhészek
Népszerűsítsd mézes termékeidet, vállalkozásodat, üzletedet nálunk! Részletekért kattints a képre!
Méhek útján...
Méhes sztorik, Egyéb sztorik
Nézz meg egy rövid dokumentumfilmet a méhek útjáról.
Méhfarm a bolygó megmentéséért
Méhvédelem, Hírességek a méhekért
Morgan Freeman 500 000 négyzetméteres farmját méhrezervátummá alakította, hogy megmentse a bolygót.
Magányosan élő méhek, 3. rész
Szorgos méh, Egyéb szorgos méh
Ismét egy művészméh következik; a 2023-ban az év beporzója címet elnyerő FALIMÉHET ismerjük meg.
Néhány szó a méhszúrásról
Méh cikkek, Információk
Egy csípéssel 0,1 mg méreg jut az ellenség testébe, de a méh csak akkor támad, ha veszélyben érzi magát.

További cikkek »

 

....