Ünnepeljük a beporzókat

Ünnepeljük a beporzókat


A BEPORZÓK NAPJA a természetvédelmi jeles napok sorába 2018-ban javasolt nap, s minden évben március 10-én tartják. A mezőgazdaság (és ezáltal az emberi civilizáció) jelentős mértékben a beporzók létén alapul.

A beporzás létfontosságú folyamat, főként azért, mert a növények másként nem tudnak szaporodni, ezért szükségük van bizonyos tényezőkre, amik elvégzik a beporzást: szél, rovarok, víz (ez utóbbi vízi növények esetében). Beporzáskor a pollenszemek ugyanazon vagy más növényen nyíló virág bibéjére jutnak.

A rovarbeporzású növények közé a vadnövények 80%-a és a termesztett növények 75%-a sorolható. Ide tartoznak a gyümölcsök is: alma, körte, meggy, cseresznye, erdei gyümölcsök, szilva, barack, citrusfélék, avokádó. A zöldségek is ebbe a csoportba sorolhatók: paradicsom, paprika, uborka, padlizsán, tökfélék, hagyma, sárgarépa, káposztafélék, dinnye. DE!!! A napraforgó, repce, lucerna, takarmánynövények és a cukorrépa beporzása is elengedhetetlen. Számtalan más növényfaj is eltűnne beporzás nélkül, hiszen a beporzó rovaroknak köszönhetően a termés, ami az asztalunkra kerül 90%-kal növekszik.

Nemcsak a házi méhek és a lepkék, de például a vadméhek és a zengőlegyek is fontos szerepet töltenek be a beporzás folyamatában. Nagy-Britanniában például több, mint 200 beporzó rovar él. Szükség is van rájuk, mivel nem elég egy-egy gyümölcsfát, növényt egyszer beporozni. Az almafa virágát legalább 25 alkalommal kell látogatni, kb. 21 alkalommal az eperét, 6-6 alkalommal az egres és a ribizli virágát. Így esélyesebb, hogy a gyümölcs szépen fejlődik.

A Beporzók napját az ELTE Természettudományi Kara tudománykommunikáció a természettudományban mesterfokú képzésének egy oktatója és egy hallgatója kezdeményezte 2018. január 11-én. A felhívásban már számos intézmény és civil szervezet támogatására hivatkozhattak, mert mértékadó hazai tudományos és környezeti nevelési fórumok ismerték a problémát és helyeselték a figyelemnek, a mozgósításnak ilyen magas szintjét.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület már korábban is felkarolta a beporzók ügyét. A javaslat mögött a rovarvilág és a beporzást végző rovarok világszerte, de elsősorban az északi féltekén tapasztalt pusztulása, tehát konkrét természetvédelmi probléma és annak orvoslása, illetve a lakossági cselekvésből származó környezeti nevelési lehetősége is ott volt. A pusztulás legfőbb okai a nagyüzemi, iparosodott mezőgazdaság (élőhelyek eltűnése, feldarabolódása, vegyszerhasználat) és a klímaváltozás, tehát globális és ipari léptékű változások. Mégis, ilyen körülmények közepette is egyszerű, lakossági módszerekkel a beporzó rovarok védelmében, életlehetőségeinek javításában jelentős lépések tehetők. Nem utolsósorban a sok ember számára kellemetlen rovarok hasznosságát a beporzók példáján keresztül szemléletesen és hatékonyan lehet ismertetni, elfogadottá tenni.

A beporzók napjának szellemisége annyiban különbözik a méhek napjától (április 30.) és a méhek világnapjától (május 20.), hogy a mérsékelt égövben sem csak a háziméhre, a méhalkatúakra koncentrál, hanem minden beporzó szervezetre, hazánkban elsősorban rovarokra. A világon azonban sok madár és denevér által megporzott virág, illetve növény létezik, őrájuk is kiterjed a figyelem. Nekik is szerepük van abban, hogy Magyarországon trópusi dísznövények, déligyümölcsök, egzotikus fűszerek kaphatók. Általánosságban a termesztett növények kétharmadát, élelmiszereink egyharmadát köszönhetjük nekik.

A kezdeményezők a honlapon és a létrehozott Facebook-oldalon, továbbá ismeretterjesztő cikkekben, előadásokban, rádió- és tévéinterjúkban kampányoltak két hónapig, és mások is a javaslat mögé álltak. A folyamatot szakdolgozatban és később szakcikkekben is leírták. Mindennek eredményeképpen a Kárpát-medence 20 településén 24 program jött létre, a legnagyobb létszámú a Magyar Természettudományi Múzeumban, 800 vendéggel (és 6 médium jelenlétével), a második legnagyobb Kolozsváron a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Állattani Múzeumában.

2019-ben létrejött a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Beporzók munkacsoportja.

2020-ban a Magyar Múzeumok online folyóiratban felhívás jelent meg, hogy minden múzeum, szakmai területétől függetlenül, csatlakozzon a jeles nap megünnepléséhez, számos portál és folyóirat, rádió és tévéműsor foglalkozott a beporzással, a beporzókkal, és a kezdeményezők is folytatták Facebook-kampányukat. Végül 46 múzeum közreműködéséről érkezett hír, de néhány helyen a koronavírus járvány miatt elhalasztották a nyilvános eseményt. Egyetemeken, iskolákban zajlottak még események. Több településen és Budapest X., XII. kerületében közterületen avattak rovarszállót, és több másik kerület is tervezi ilyenek létrehozását.

 

Kikről szól a beporzók napja?

Röviden: a beporzókról.

Hosszabban: álljon itt néhány beporzó, akik fontos szerepet vállaltak bolygónk szépsége és az emberiség fennmaradása szempontjából.

 

1. Zengőlegyek

Virágokat látogatnak, és azokon nektárral és virágporral táplálkoznak. Külön kedvelik az ernyős virágokat, mert azokon üldögélve rövid nyelvükkel is könnyen hozzáférnek táplálékukhoz.

 

2. Denevérek

A denevérek kiemelkedően fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában: Egyrészt a rovarok gyérítésével segítenek a természetes egyensúly fenntartásában. Másrészt pedig a gyümölcsökön, virágporon és nektárokon élő denevérfajok 67 növénycsaládnak a kizárólagos beporzásáért felelnek. De emellett 3000-nél is több olyan növényfaj ismeretes, amelyek magjait elsősorban a denevérek hordják szét.

 

3. Lepkék

A lepkék segítik a virágos növények szaporodását úgy, hogy beporozzák azt. Amikor egy lepke rászáll egy szép virágra, hogy nektárt fogyasszon, akkor a virág pollenje rátapad a testére, és amikor átrepül egy másik virágra, akkor a port továbbszállítja. A lepke számára főként az erős illatú virág a vonzó, vörös, vagy sárga színben, mert ezek általában nagy mennyiségű nektárt termelnek.

 

4. Méhek

A magányos vadméhek is kulcsszerepet játszanak a növények beporzásában, ők a virágos növények legfontosabb beporzói. Legtöbbjük egy-egy növény pollenjére szakosodott, de vannak olyanok is, akik az összes virágból gyűjtenek pollent, illetve nektárt is; ebben jelentős szerepet kapnak a lábaikon kialakult speciális szervek. Néhány faj testén különleges, a pollenek szállítására szolgáló struktúrák fejlődtek ki. Ezek a méhek nem gyűjtenek nektárt, csak pollent, ami mellett egyes fajok növényi olajokat felszippantanak, a hím orchideaméhek pedig növényi aromákat is begyűjtenek. Ennek megfelelően egyes növények is specializálódtak a beporzókra, így a beporzó méhek kipusztulása a növényt is veszélyezteti. A nektárt gyűjtő egyedek is poroznak be növényeket, de a pollent gyűjtők sokkal hatékonyabb beporzók. Újabb elemzések szerint az emberiség élelmiszer-termelésének mintegy harmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől, nagyrészt a méhekétől. Sok egyéb fajt, mint például a faliméhet intenzíven szaporítanak beporzó tevékenységük miatt.

 

5. Madarak

A madarak között egyaránt találhatunk növényevőket, ragadozókat, és dögevőket. A magevők fontos szerepet játszanak az egyes növények elterjesztésében, ugyanis ürülékükkel nagyobb területre hordják szét a magokat. A nektárral táplálkozó madarak a táplálékul szolgáló növény megporzásában játszanak nélkülözhetetlen szerepet (főleg a trópusokon). Ezek között gyakran nagyon szoros koevolúciós kapcsolat figyelhető meg: a növényt kizárólag egyetlen madárfaj képes megporozni, amely pedig csak a növény nektárjával táplálkozik. Ilyen kapcsolat figyelhető meg például számos kolibrifaj esetében.


Legyünk partnerek a beporzók népszerűsítésében!

Te szervezel valamit a következő beporzók napjára? Vagy van más rendezvényed, amivel népszerűsítheted a beporzókat? Programodat ingyen megosztjuk weboldalunkon. Vedd fel velünk a kapcsolatot ITT, hogy még több látogatót invitálhass rendezvényedre.

 

 

Forrás:

wikipedia

Felső kép: BarbeeAnne / Pixabay

Tetszett a cikk?

 

MézVilága cikkek

Méhész vagy? Mutatkozz be nálunk ingyen!
Méhészet, Magyar termelők / méhészek
Csatlakozz hozzánk és oszd meg velünk tudásodat, termékeidet! MUTATKOZZ BE NÁLUNK TERMELŐKÉNT vagy MÉHÉSZKÉNT!
A melegebb éghajlatot kedvelő liliomfa
Növényvilág, Ajánlott növények
Mivel kialakulásukkor a méhek még nem jelentek meg, a valódi liliomfákat bogarak porozzák be.
Hogyan készült a MÉHÉSZ?
Méhes sztorik, Ember + méh kapcsolata
„Felhőt képeztek a fejem felett” – mondta a modell, amikor meglátta a méhrajt.
A világ legfontosabb élőlénye
Méhvédelem, Méhek veszélyben
Egy városi legenda szerint a híres tudós, Albert Einstein egyszer kiszámolta, hogy amint kipusztulnak a méhek, az e ...
A beporzók kedvence: a levendula
Növényvilág, Ajánlott növények
Az összes rovar otthon érzi magát a levendulamezőkön, ami érthető is: a levendula szívesen adja a nektárt.
Ünnepeljük a beporzókat
Programok, Éves programok
A méhek mellett más rovarok, de sok madár, denevér is kiveszi részét a beporzásból. Március 10-én őket ünnepeljük.
Szél, víz, vagy rovarok...
Beporzók, Egyéb beporzók
... avagy a beporzás tudománya.
A virághoz hűséges háziméh
Növényvilág, Méhbarát növények
A legtöbb beporzó rovar hamar kiválasztja, hogy melyik virágszínt és formát részesíti előnyben.
Egy zseniális ausztrál találmány
Méh cikkek, Érdekességek
Az ausztrálok ismét valami nagyszerűt alkottak, amivel sok méhészeti munkát megkönnyítettek.

További cikkek »

 

....